Hetedik élménybeszámoló

Kedves Olvasóim!
Ez a hét a szokásos gyorsassággal telt el. Sok-sok élménnyel és újdonsággal.
A száraz tények. Azt Mamiék nem tudják, hogy milyen hosszú vagyok, mert képtelenség megmérni, mert állandóan megy a kezem vagy a lábam. Azt viszont tudják, hogy a mérleg - ami a Mami szerint nem jó - újabb 15 dkg hízást mutatott. Így most 5210 gramm súlyú vagyok.
Vasárnap volt nálam vendégségben az Apu és a Mama volt kollégája, akik hozták magukkal a kislányukat, Annát. Nagyon aranyos kislány. Ő már megy, de szeret a földön négykézláb is közlekedni. Amíg ültem a Maxi-Cosimban, addig simogatta a hajamat és beszélt nekem egy kicsit. Én cserébe pedig mosolyogtam rá. Hoztak nekem ajándékba egy könyvet, amiben állatok vannak. Meg is néztük Mamival egyik délután. Nekem a legjobban az oroszlán tetszett, mert nagyon szép és finom, puha sörénye van. De a rózsaszín elefánt is nagyon csinos. Azt mondták a vendégek, hogy milyen jó a Mamiéknak, mert nem sírok. S nagyon szeretnék hallani, ahogy sírok. Hát így el is kezdtem sírni, mert már fáradt voltam és szerettem volna aludni menni. Mami ki is vett a Maxi-Cosiból és betett az ágyamba a macimhoz, s két perc múlva már aludtam is. Nagyon sajnálom, hogy a vendégeimtől nem tudtam elbúcsúzni, mert olyan hamar hazamentek, hogy én még aludtam.
Kedden is voltak nálam vendégek, de akkor két kislány jött, Eszter és Sára. Ők már nagyobbak. Mivel később jöttek - mint ahogy mondták -, így evés után én el is aludtam, mert már nem tudtam nyitva tartani a szemeimet. De egy kis alvás után felébredtem a hangjukra. Nagyon kíváncsiak voltak rám, így bejöttek megnézni engem. Mosolyogtam rájuk is egy kicsit, mert ők is olyan kis mosolygósak, mint én.
Mami szerint egyre többet mozgok. Állandóan megy a kezem és a lábam. Így a pelenkázás, az öltözés, az evés egy kicsit nehezebben megy. Mondta is a Mami, hogy hozzám egy olyan bébisintért kell majd keresni, akinek minimum hat keze van. Van Indiában egy ilyen istennő, de nem emlékszem már a nevére, pedig a Mami szokta mondani, hogy neki is kellene pár plusz kéz.
Egyre többet vagyok ébren, de ilyenkor a barátaimmal beszélgetek az ágyamban vagy a falon található saját mozimat nézegetem. Van rajta egy nagyon színes ember és három állat. Az Apu nagyon örül neki, hogy szeretem az állatokat. Mondta, hogy nyáron, ha jó idő lesz megyünk az állatkertbe és megmutatja nekem az összes állatot. Már nagyon kiváncsi vagyok rájuk. De a nyár még messze van. Még három hónap, ami azért nagyon sok. De lehet, hogy nem sok. Én még nem tudom, hogy az mennyi idő, mert még csak 2,5 hónapos vagyok. De a Mamim azt mondta, hogy nagyon gyorsan telnek a napok velem, mert mindennap csinálok valami újat.