Halandzsa

Elég régóta halandzsázok, de az utóbbi időben majdhogynem állandóan. Olvasom a könyveimet. Vagy beszélek a barátaimnak. Tényleg. Van egy új barátom. Az a neve, hogy Emil. Egy nagyon aranyos, lukas hasú, kék maci, amit ha rázok csörög. A Mamiékkal is beszélgetnék, de nem értik sohasem, hogy mit akarok mondani. Pedig már bővült a szókincsem is. Már nem csak azt mondom, hogy ba, te, de, ne, hanem azt is gá, meg e. De még mindig nem megy nekik. Lehet, hogy az lesz a megoldás, hogy megtanulok az ő nyelvükön beszélni. :o)