2009. szeptember 9., szerda

Harmadik nap a bölcsödében

Képzeljétek el ma is voltam a bölcsödében. S ma reggel nyolcra kellett menni. Így már reggelit is kaptam. A szoba ajtajában várt az Éva néni. S a Mami megint eltűnt (elt. széttárt kezek, fejrázás). A reggeli krémtúró volt és vajas pogácsa. A pogács harmadát ettem meg, a krémtúróból pedig egy picit hagytam. Utána rögtön mentünk is ki az udvarra játszani. Ma egy kicsit fáradtabb voltam, így néha-néha felkéredzkedtem a Valcsi vagy az Éva néni kezei közé. S n11-kor már az ujjamat is szoptam egy kicsit. 11-kor megmentünk be a szobába, hogy az ebédhez készülödjünk. A mai ebéd csirkeraguleves és diós tészta volt. Ilyen tésztát még sohasem ettem, de ízlett. Csak egy valami zavart, hogy nem adtak villát nekem hozzá. Így Éva néni segített az evésben. Volt még banán is, de azt nem ettem meg. Ebéd után meg mindenki kapott egy alacsony ágyat. Az enyémen rajta volt a pelenkám. Arra ráfeküdtem, bevettem az ujjam a számba és egy pillanat múlva már fel is ültem. Akkor odajött Éva néni simogatta egy kicsit a hátam és már el is aludtam. Egy idő után felébredtem (egy óra) és láttam, hogy mellettem lévő ágyon alszik Dani. Így elkezdtem egy kicsit bökdösni, de ő aludt tovább. S akkor megjött a Mami és hazamentünk. Elmeséltem neki az egész napot hazafelé menet.

2009. szeptember 8., kedd

Második nap a bölcsödében

Hát most már két napot voltam a bölcsiben. Ma 9-re kellett menni. Amikor a Mami befordult a bölcsi utcájába és megláttam a bölcsit majd kiugrottam a babakocsiból és mondtam a Maminak, hogy itt vagyunk. S mondtam neki, hogy merre kell menni. Rögtön az udvarra mentünk. S képzeljétek el, megláttam Éva nénit és egyszer csak eltűnt a Mami.
Ittam 4 fél pohár limonádét tízóraira. Ettől akkor lett a hasam, mint a hordó. :o) Aztán a lovas kocsira felült az egész csoport és mondókákat és énekeket mondtak, énekeltek Éva néni és Valcsi. Utána már jött is az ebéd. Ma paradicsomos gombóc volt a főfogás és szőlő a desszert. Hát egyiket sem ettem még. De nagyon ízlett mind a kettő. A gombócból másfelet ettem. Nem tudom mi az a másfél. Ti tudjátok? A szőlőből pedig hatot. A hat tudom mennyi, mert a Mamival, amikor a lépcsőn megyünk, akkor számoljuk, hogy hányat léptünk már. Szőlőt úgy ettem, hogy megettem a közepét és a héját a tányérra tettem szép sorba. Mami nem is érti, hogy ezt kitől láthattam. :o) S amikor befejeztük az ebédet jött értem a Mami. Nagyon örült Nekem. Én is Neki. :o)

2009. szeptember 7., hétfő

Bölcsi

Ma kezdtem a bölcsődét! Mókus csoportba kerültem és a fenyőt választottam jelemnek. Éva néni a gondozónénim, de még ott van Valcsi is. Ő a fiatalabb.
Nem voltak sokan a csoportba. 4 lány (Bogi, Réka, Lili, Lili) és 3 fiú (Csongor, Dani és én) van összesen. De ez nemsokára sokkal több lesz. Mert minden héten jönnek a gyerekek. Szép nagy a szoba és a kert. Motoroztam egy picit és homokoztam. A Mamit háromszor meglestem a fa mögül, hogy ott ül-e még a lépcsőn. De ott volt mindig. S képzeljétek még ebédet is kaptam. Spenót, krumpli, halrudacska volt a főfogás, még volt alma, s keksz is. Hát ettem főfőgást, de én inkább a kekszre kattantam rá. :o)

2009. június 7., vasárnap

Nyolcadik fog

Hiába próbáltam titkolni, Mami előtt lebuktam. Ma este a Mami a fürdés után észrevette., hogy kinőtt a nyolcadik fogam is. A bal oldalon a második. Még csak az éle van kinn, de azért már tud fájdalmat okozni. :o) Mami mondta is, hogy kíváncsi, hogy hol fog a következő kinőni. Mert igazából olyan az ínyem, mint egy domborzati térkép. :o)

2009. június 6., szombat

Sétálunk-sétálunk egy kis dombra...

...lecsücsülünk. Pontosabban mindenki, csak én nem. Én csak nevetek mindenkin. :o) Fogják a kezem és próbálnak nem fenékre csücsülni, majd felállni nagy nehezen. Én meg nézem és nevetek rajtuk. Most valami újba fogtam. Továbbra sem csücsülök le. S nem is fogok eldöntöttem. A család egyik fele kicsit kétségbe esett, mert majdnem 18 hónaposan nem járok magamtól. Ha fogom valakinek az egy ujját, akkor nagyon gyorsan megyek. De egyedül nem vagyok hajlandó. Múlt héten egy kicsit "fejlődtem", mert hajlandó volt két "lassú" - dávidos - lépést megtenni. Meg itthon a Mamihoz is pár lépést megtettem. De többre nem voltam hajlandó. De pénteken valami történt. Mamival minden nap délelőtt és délután sétálunk. Délelőtt a városba megyünk és ebédre jövünk haza. Ilyenkor a Mami letesz a nappaliba, amíg átöltözik. Ez Maminál kb. 20 másodperc. Addig én a földön játszom vagy az erkély ajtónál állok és nézelődök. De Maminak most azt kellett tapasztalnia, hogy elsuhanok - a szokásos tempómban - az ajtaja előtt a szobámig, majd vissza. Mindezt úgy, hogy nem kapaszkodok semmiben. S azóta ezt csinálom folyamatosan. Egy problémám van csak. Nem tudok megállni. (délutánra ezt is megoldottam) Van még egy problémám. Nem tudom, hogyan kell felállni, ha elesek vagy ha fekszem a földön és nincs miben kapaszkodnom. De talán egyszer erre is rájövök. :o)

2009. május 31., vasárnap

Budapest, Budapest, de csodás!

Hát hazajöttem. Pontosabban jöttünk. Nagyon szeretek a nagyszüleimhez menni. Van egy óriási nagy házuk, nagy kerttel. Nagyon jó ott "sétálni". Csak egy dolog zavar a kertben, de az nagyon. A fű. Minek? Nem tetszik. Szegény Mami nem érti, hogy miért nem teszem le a kezemet a fűbe. Vagy ha mezítláb vagyok, miért megyek inkább a tűzforró kővön. Igazából nem árulom el neki. Azt azért megállapítottam, hogy minden kertben más a fű. De azért van előnye is a kertnek. Lehet egy nagyon hosszú, vékony valamivel vízet locsolni. Engem ez a víz érdekel nagyon. Hogy az honnan jön? Hogy miért változik a hőfoka? Hogy hogyan lehet változtatni a sebességét? De mivel én még kicsi vagyok, így ezt nem értem. Plusz nehéz is nekem ezt a csövet cipelni és tartani. Ezért kaptam egy kis locsolókannát. Egyszer kellett csak meglesnem, hogy honnan tudok bele vízet szerezni. Azóta odajárok állandóan. Mert a virágokat, bokrokat - Nagypapival a cipőmet :o) - kell locsolni. S mivel kicsi a locsoló kannám, így sokat kell fordulnom. De nem baj. Mert nagyon tetszik nekem ez kanna feltöltés.
Most hogy már egyre biztonságosabban megyek - család szerint futok, mintha késésben lennék a fontos randimról egy szép lánnyal - úgy, hogy fogom valakinek egy, azaz egy ujját, azóta állandóan sétálni szeretnék kinn a szabadban. A család viszont nagyon fáradt ettől. Ezért úgy gondolták, hogy azzal, hogy nincs cipő rajtam - meg rajtuk -, meggátolnak a sétálásban. De amikor mondják, hogy nincs meg a cipő, akkor megkeresem mindenki cipőjét. :o) S ilyenkor nagyon jót nevetnek.
S képzeljétek kaptam egy békás fürdőnadrágot. Szombaton gyorsan ki is próbáltam egy lavór vízben. Alig lehetett kivenni a vízből. Ahogy kijöttem, vissza is mentem. S kaptam még egy hintaágyat is. Nagyon szép színe van. S nagyon jó benne hintázni. Pontosan két percig. Utána már unalmas. :o) S kaptam egy homokozót is. Mert amikor voltunk a bölcsödében nyílt napon, akkor a homokozó nagyon megtetszett nekem. A homokót nem dobáltam, mert azt nem szabad. De azt megállapítottam, hogy nagyon érdekes fogása van ennek a homoknak. Igaz, hogy homokot mire kaptam a homokozóba, addigra rossz idő lett. Így azt mondta a Mami, hogy majd legközelebb homokozunk is. Addigra Nagypapi is eldöntheti, hogy hol engedélyezi nekem a homokozó felállítását.
Találkoztam a Gabival és a Diával. Képzeljétek, a Dia lenyelt - szerintem - egy labdát, ami a hasánál elakadt. De valami kisebb labdát. De azt mondják, hogy az az én lány unokatestvérem lesz. De engem nem lehet becsapni. Tudom én, hogy az egy labda vagy valami hasonló.
S képzeljétek vasárnap magamtól megtettem két lépést. A Gabitól a Tündéig. Akinek akkor volt a névnapja. :o)
Most már itthon vagyok. :o)

2009. május 21., csütörtök

Hetedik fog

Hát Mami egyre nagyobb bajban van! Egy újabb kinőtt fogat vett észre. Most a bal oldalt. De ez nem két átlóban elhelyezkedő tűhegyes pötty, hanem egy fognak az éle. Most is a négyesre vagy az ötösre gyanakszik. De nem mutatom meg. Ma azér már egy kicsit nyügősebb voltam. De lehet, hogy a meleg miatt. Vagy azért mert holnap megyek haza Budapestre. Vagy nem is tudom. Az biztos, hogyha a Mamit nem látom, sírok. Ha Aput nem látom napokig - s ez sokszor van -, akkor nem vagyok hajlandó vele fürdeni, csak a Mamival.
Mami már szerintem fél, hogy holnap belenéz a számba és kész fogsorom lesz. :o)

2009. május 19., kedd

Hatodik fog

Szegény Mami! Komoly fejtörést okozok Neki! Nem mutatom meg a fogaimat. csak úgy lesből tudja villámgyorsan megnézni, hogy nőtt-e újabb. Hát jobb oldalt van két átlós tűhegyes csúcs a számban. De Mami nem tudja megállapítani, hogy ez a fog hányadik lehet a jobb oldalt. A négyes vagy ötös lehet a Mami szerint. Én meg nem segítek neki. Csakazértsem. :o)
Az az egy biztos, hogy enni eszem, inni iszom, játszani játszok.

U.i.: Nagyon meleg van.

2009. május 7., csütörtök

5.fog

Kijött az ötödik fogam éle. Szóval újabb foggal gyarapodtam. Mondta is a Mami, hogy már ideje volt, mert az Apu nem normálisnak nézi. Mert szerinte nekem már nem lesz több fogam. De most már öt van.

2009. február 4., szerda

Paramétereim

Ma reggel voltam a kedvenc védőnőmnél. Mert, hogy Nekem kettő is van. Az egyiket szeretem, a másikat nem.
Szóval a paramétereim:
Hossz: 82 cm
Súly: 9910 gramm
Fejkörméret: 48 cm
Mellkas: 51 cm
Ebből is látszik, hogy én már nagyon nagy és erős fiú vagyok.

2009. január 26., hétfő

Fogmosás

Képzeljétek a Mamim vett nekem egy fogkefét. Mert azt mondta, hogy most hogy már négy fogam van - mert azóta nem nőtt ki újabb - mindennap fogat kell mosni a fürdetés előtt. Ez egy nagyon érdekes szerszemény. Van neki egy hosszú valamilye, amit meg kell fogni, s a végén van egy valami szőrös valami. Na azt kell a számba beletenni és a fogaimhoz nyomni. Hát nagyon tetszik nekem, mert nagyon jól lehet harapdálni és csiklandozza a nyelvemet is.

2009. január 12., hétfő

Rakott karfiol

Képzeljétek el, hogy a Mami direkt nekem csinált rakott karfiolt. Szegény napokig keresett hozzá darált pulyka- vagy csirkehúst. Aztán talált egy boltban és gyorsan el is készítette. Kicsit félt, hogy mit fogok hozzá szólni. De nagyon-nagyon ízlett. Mondtam is neki, hogy ilyet máskor is főzhet nekem.

2009. január 7., szerda

Halandzsa

Elég régóta halandzsázok, de az utóbbi időben majdhogynem állandóan. Olvasom a könyveimet. Vagy beszélek a barátaimnak. Tényleg. Van egy új barátom. Az a neve, hogy Emil. Egy nagyon aranyos, lukas hasú, kék maci, amit ha rázok csörög. A Mamiékkal is beszélgetnék, de nem értik sohasem, hogy mit akarok mondani. Pedig már bővült a szókincsem is. Már nem csak azt mondom, hogy ba, te, de, ne, hanem azt is gá, meg e. De még mindig nem megy nekik. Lehet, hogy az lesz a megoldás, hogy megtanulok az ő nyelvükön beszélni. :o)

2009. január 3., szombat

Fotelbe mászok

Képzeljétek el most már fel tudok mászni minden segítség nélkül a fotelbe. Eddig szükségem volt az Apu térdére. De most már nincs. Most már önállóan fel tudok menni. S le is tudok jönni. :o)